...mármint a suli, és nem is akárhogyan. Tegnap csajos estének induló szezonnyitó buli volt. Igazából nagyon örültem, hogy újra összeverődött ami kis "bandánk", hisz vannak már olyanok is köztünk, akik végeztek, de visszajöttek, és megint együtt lazíthattunk. Egyedül az nem tetszett, hogy bár nyitóbuli volt, nem gyűlt össze a nép, kevesen jöttek el. Mondjuk ez a jókedvünket nem befolyásolta.
Az órarendünkről inkább nem írok, elég volt egyszer átélni azt sokkot, hogy hétfőtől-péntekig minden napra jut valamilyen óra (és persze nem katasztrófa), de minden napra 1!!!!!!!! Hát azt hittem lefordulok a székről, mikor megláttam. Gyakorlatilag 3 nap alatt leadhatnák az összeset, de nem, 5 napra kell beosztani. Megértem én, mert a tanároknak is kell hagyni levegőt, csak idegesítő, hogy azért vagyok itt egész héten, hogy napi 1 órát végigüljek (mondjuk 10-12 óra között).
"Élj hát most a kérdéseknek. S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre.”
/Rainer Maria Rilke/
Az idézet meg tükrözi a lelki világomat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése